Lenin a háborúról^[1],[2]

 

Amíg nem rendelkezünk Lenin műveinek többé-kevésbé teljes kiadásával (meddig kell még várnunk rá?), elismerést érdemel lefordítatlan vagy nehezen hozzáférhető munkáinak minden megjelentetése. Az itt recenzeált kötetnek azonban ezen túl is van valamiféle önálló, agitatorikus és propagandisztikus értéke. Mert önállóan összegyűjteni és értelmezni Lenin nézeteit a háborúról, a háború ellen folytatott bolsevik harcról sok pármunkásnak nehezére esnék. Az ebben az irányban folytatott és napról napra aktuálisabbá és sürgetőbbé váló fölvilágosító munka számára az Ifjúmunkás Internacionálénak ez az új publikációja messze túl az ifjúság körén is elismerésre méltó szolgálatot tesz.

Ezt az érdemet tovább fokozza, hogy a gyűjtemény Lenin ismert mesterművei (az Imperializmusból,[3] az Ár ellenből,[4] a breszt-litovszki békéről tartott beszédekből[5] vett részletek) mellett, ismeretlen, tudomásom szerint [idáig] még lefordítatlan írásokat is tartalmaz. Így például egy-egy cikket a portsmouth-i békéről 1905-ből, az antimilitarista taktikáról 1908-ból,[6] az ellenséggel való barátkozás jelentőségéről 1917 áprilisából,[7] valamint a szovjetek 1917-es első kongresszusán tartott beszédet a háborúról.[8] A hágai küldötteknek szóló tézisek vázlata (1922 decemberéből)[9] és a szocializmusról és a háborúról írt brosúra (1915)[10] sem széles körben hozzáférhetők.

Az írások sorrendje is helyes, amennyiben tárgyilag megfelelő módon elegyíti a kronologikus és szisztematikus szempontokat. A mű az Imperializmusból vett két fontos fejezettel kezdődik, és ezzel megadja az elméleti alapokat a rákövetkezőkhöz; mert épp Lenin mindig is hangsúlyozta, hogy a háborút illető állásfoglalás az imperializmus korában a korábbi korszakoktól alapvetően eltérő valami. (Imperialista hatalmak között a támadó és védelmi háborúk megkülönböztetésének jelentősége megszűnik stb.) Ezt kronologikusan követi a többi beszéd és cikk. Ez kétszeresen is tanulságos. Egyrészt megmutatja, hogy Lenin már 1905-ben milyen mértékben volt bolsevista állásponton a háború kérdésében, mennyire megtévesztették már akkor az opportunisták reakciós-pacifista jelszavai a proletariátust, és mennyire a burzsoázia kezére játszottak; másodszor rövid történelemórával is szolgál: megmutatja a világháború készülődését, tombolását és likvidációját ezek különböző fázisaiban, és egy kitekintéssel zárul az eljövendő világháborúra és annak a módjára, ahogy ellene harcolni kell.

A két jól kiállított kis kötet minden pártmunkásnak a legmelegebben ajánlható.

 

[1] [Lenin: Über den Krieg] Reden und Aufsätze, Bibliothek der jungen Leninisten, Bd. II–III., Verlag der Jugendinternaionale, [Berlin Schöneberg 1926].

[2] Lenin über den Krieg, Die Internationale, Berlin 1927. március (XV. évf., 6. sz.), 191–192. o. – A recenzió alatt csak egy G. L. szignó áll, de a kezdő- és zárómondat, ill. a párhuzam Lukács korábbi Lenin-recenziójával, továbbá, hogy két oldallal korábban is hoz a lap Lukácstól egy recenziót, és ez magyarázza, hogy a lényegesen rövidebb írást csak egy szignó jegyzi, kézenfekvővé teszik Lukács szerzőségét. – Mesterházi Miklós fordítása. – A szerk.

[3] N. Lenin: Der Imperialismus als jüngste Etappe des Kapitalismus, Verlag der Kommunistischen Internationale, Auslieferungsstelle für Deutschland Carl Hoym Nachf. Louis Cahnbley, Hamburg 1921. – A szerk.

[4] N. Lenin–G. Sinowjew: Gegen den Strom. Aufsätze aus den Jahren 1914–1916, Verlag der Kommunistischen Internationale, Auslieferungsstelle für Deutschland Carl Hoym Nachf. Louis Cahnbley, Hamburg 1921. – A szerk.

[5] Lenin beszédei a IV., Rendkívüli Összoroszországi Szovjetkongresszuson. Előadói beszéd a békeszerződés ratifikálásáról, 1918. márc. 14., LÖM 36. k. Kossuth, Budapest 1972, 88–105. o.; Zárszó. A békeszerződés ratifikálásáról mondott előadói beszédhez, 1918. március 15., uo. 106–116. o. – A szerk.

[6] V. I. Lenin: A harcos militarizmus és a szociáldemokrácia antimilitarista taktikája, LÖM 17. k. Kossuth, Budapest 1974, 172–182. o. – A szerk.

[7] Uő: A lövészárok-barátkozás jelentősége, LÖM 31. k. Kossuth Budapest 1972, 457. skk. o. – A szerk.

[8] Uő: Beszéd a háborúról, 1922. június 9., LÖM 32. k. Kossuth, Budapest 1972, 277–290. o. – A szerk.

[9] Uő: Megjegyzések hágai küldöttségünk feladatainak kérdéséhez, 1922. december 4., LÖM 45. k. Kossuth, Budapest 1981, 317–321. o. – A szerk.

[10] G. Sinowjew – N. Lenin: Sozialismus und Krieg. Stellung der SDAP Russlands zum Kriege, Verlag des Sozial-Demokrat, Genf 1915. – A szerk.